Felismerni a gyilkos galócát

A Hogyankell.hu wikiből

[szerkesztés] Hogyan kell felismerni a gyilkos galócát?

Gyilkos galoca.jpg

Bár sok más mérgező gombafaj is nő Magyarországon, talán a gyilkos galóca a legveszélyesebb, mivel gyakran halálos kimenetelű mérgezést okoz. Az alábbi lépések segítenek megkülönböztetni a gyilkos galócát a rá legjobban hasonlító, gyakran fogyasztott gombafajoktól.

[szerkesztés] Lépések

  1. A kalap színe nem perdöntő! A gyilkos galóca kalapja általában sárgászöld, olajzöld, barnás zöld színű, de kifakulva csaknem fehér is lehet! A kalapon csak ritkán van egy kis burokmaradvány (vékony, fehér foszlány). (Az őzlábgombák kalapján ellenben barna, nem letörölhető, a kalap bőréhez hozzánőtt cserépszerű pikkelyek vannak.)
  2. Fehér lemezek: A gyilkos galócánál a lemezek sűrűn egymás mellett helyezkednek el, a fiatal és idősebb példányoknál egyaránt fehér színűek. Ezzel szemben a csiperkék lemezei fiatalon halványszürke vagy élénk rózsaszínűek, idősebb korban sötétbarnák; a pereszkék többségénél pedig az idősebb példányok lemezei szürkésbarnára színeződnek. Ha biztosra akarunk menni, és nem ismerjük a gombákat, akkor fehér lemezű gombát inkább egyáltalán ne együnk!
  3. Nagy, feltűnő gallér: A gyilkos galócának nagy, fehér, lelógó gallérja van. A csiperkéknek és az őzlábnak szintén van gallérja, de ezeknek nem fehér a lemeze; a galambgombának pedig ugyan fehér a lemeze, de egyáltalán nincs gallérja. A gallér a pereszkéknél is hiányzik.
  4. Nagy, feltűnő bocskor: Ha egyben fordítjuk ki a talajból (és nem csak a levágott kalapját látjuk), egyből feltűnik a gyilkos galóca nagy, elálló szélű bocskora, amely úgy veszi körbe a gomba szárát, mintha egy kis vázába vagy kehelybe állították volna. Néhány csiperkefajnál is megvastagodhat a tönk alja, de ez a kehelyszerű képződmény, a bocskor leginkább a galócafélékre (plusz a ritkábban szedett selyemgombákra, bocskorosgombákra) jellemző.
  5. A tönk (a gomba szára) fehéres, de a gallér alatt sokszor zöldes/barnás, a kalaphoz hasonló színű, csak halványabb márványozás látható – ezt a mintázatot gyakran a kígyóbőrhöz is hasonlítják. A csiperkék szárán soha nincs ilyen márványozás, a nagy őzlábén viszont mindig látható, de sokkal erősebb, sötétbarna színű.
  6. Tojás alakban, amíg a gomba nagyon fiatal, egy fehér burok veszi körül. Ilyen állapotban összetéveszthető a kisebb pöfetegekkel, de míg azok belseje egyöntetű, sajtszerű anyag, addig a galócaféléknél már akkor is láthatók a kalap és a lemezek kezdeményei a „gombatojás” belsejében, ha kettévágjuk. Esetleg még a szömörcsögökkel lehet ilyen alakban összetéveszteni, de annak külső burka alatt egy kocsonyás réteg is van.

[szerkesztés] Tippek

  • A gyilkos galóca kifakult, halvány színű példányaira megtévesztésig hasonlít a fehér galóca, ami szintén halálosan mérgező. Nagyon hasonló még a fehér tarlógomba is, és bár ennek nincs bocskora, de a tönkje megvastagodhat, gumós lehet. Ez ugyan ehető faj, de ha biztosra akarunk menni, ne szedjük le!
  • Ha ismeretlen gombafajt találunk, egészben fordítsuk ki a földből, majd más gombáktól, ételtől elkülönítve tegyük papírzacskóba, és így vigyük el gombaszakellenőrhöz.
  • Ahogy a kalap színe sem mérvadó a gyilkos galóca felismerésében, úgy a határozókban megadott nagyságra sem érdemes hagyatkozni. A gombák a hőmérséklettől és a páratartalomtól függően nagyon változatos méretben jelenhetnek meg!
  • A gyilkos galóca általában lombos erdőkben, leggyakrabban tölgyfák alatt nő. Leginkább júniustól novemberig, esők után, párás, melegebb időben találkozhatunk vele, gyakori fajnak számít. Kivételek azonban mindig vannak, így ha egy gomba kicsit is „gyanús”, ne szedjük le!
  • További tudnivalókat a Hogyan kell elkerülni a gombamérgezést és a Hogyan kell gombát szedni cikkekben találhatsz.

[szerkesztés] Amire szükséged lehet

  • Többféle gombafaj az összehasonlításhoz
  • Tapasztalat

[szerkesztés] Figyelmeztetések

  • Soha ne kóstoljunk meg gombát addig, amíg biztosan nem tudjuk, hogy nem gyilkos galócával állunk szemben! A gyilkos galócából akár már egy kis darab is súlyos károkat okozhat az emberi szervezetben. (A csigák, rovarok számára ugyanakkor nem mérgező – ezért attól, hogy egy gombát kicsit megrágtak az állatok, még ne gondoljuk, hogy ehető!)
  • A gyilkos galóca elfogyasztása után előbb rosszullét, hányás, hasmenés jelentkezik – de nem azonnal, az első tünetig akár 8-24 óra is eltelhet. A gyomorrontásszerű tünetek egy idő után enyhülnek és megszűnnek, ezért van, aki ekkor megnyugszik – pedig a gomba méreganyagai ekkor már felszívódtak a szervezetben és lassan tönkreteszik a májat, vesét. Ezért ha gombás étel elfogyasztása után 1-2 napon belül rosszullétet tapasztalunk, mindenképpen forduljunk orvoshoz!
  • Ha a természetben gyilkos galócával találkozunk, nézzük meg alaposan, fényképezzük le, majd hagyjuk a helyén – ne tapossuk el, ne rugdaljuk fel! A galócafélék többsége ugyanis fákkal él együtt (mikorrhizát alkotnak, vagyis a fa és a gomba gyökerei összekapcsolódnak), és egymást segítik a tápanyagfelvételben. Ha tehát a gombát elpusztítjuk, azzal a fának, az erdőnek is kárt okozunk!

[szerkesztés] Kapcsolódó videók

[szerkesztés] Források, hivatkozások

Az oldal szerzői

JViki, Kiscsillag