Távoltartást kérni

A Hogyankell.hu wikiből

[szerkesztés] Hogyan kell távoltartást kérni?

http://www.freedigitalphotos.net/images/Gestures_g185-Stop_Hand_Gesture_p30803.html
Sajnos nem kell hollywoodi sztárnak lennünk, hogy zaklatónk legyen. Sok esetben pusztán idegesítenek, de néha el is durvulhat a szituáció. Egy reprezentatív kutatás adatai szerint például Magyarországon legalább 400 ezer nő, valamint a hozzájuk tartozó gyermek szenved el bántalmazást minden évben. De az is előfordulhat, hogy egy „dobott” barát/barátnő nem képes elfogadni az elutasítást. Bárhogy is legyen, ha úgy érzed, veszély fenyeget, talán már el is gondolkodtál távoltartási végzés kérésén – nem biztos azonban, hogy sikerrel is jársz...

[szerkesztés] Lépések

  1. Mi a távoltartás? A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény alapján a távoltartás a terhelt szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozza. A távoltartás hatálya alatt álló terhelt a bíróság határozatában megállapított szabályok szerint köteles
    • a meghatározott lakást elhagyni, és onnan a bíróság által meghatározott ideig távol maradni,
    • a meghatározott személytől, illetőleg e személy lakó- és munkahelyétől, az e személy által látogatott nevelési és nevelési-oktatási intézménytől, gyógykezelés céljából rendszeresen látogatott egészségügyi intézménytől, vallásgyakorlása során rendszeresen látogatott épülettől a bíróság által meghatározott ideig magát távol tartani,
    • tartózkodni attól, hogy a meghatározott személlyel közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen.
  2. Mikor rendelhető el? Távoltartás a szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény megalapozott gyanúja esetén – feltéve, hogy a távoltartással elérni kívánt célok ezzel biztosíthatók – akkor rendelhető el, ha a terhelt előzetes letartóztatásának elrendelése nem szükséges, de – különösen a bűncselekmény jellegére, a terheltnek az eljárás előtt és az eljárás során tanúsított magatartására, valamint a terhelt és a sértett viszonyára tekintettel – megalapozottan feltehető, hogy a lakókörnyezetben hagyása esetén
    • a sértett tanú befolyásolásával vagy megfélemlítésével meghiúsítaná, megnehezítené, vagy veszélyeztetné a bizonyítást, illetve
    • a megkísérelt vagy előkészített bűncselekményt véghezvinné, vagy a sértett sérelmére újabb szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményt követne el.
  3. Milyen fajtái vannak?
    • Büntető eljárásban alkalmazott távoltartás (1998. évi XIX. tv.( Be.) 138/A. § – 139. §). Büntető eljárás során, a bűncselekményt megvalósító bántalmazás megtörténte után bíró által alkalmazott, 10-60 napig terjedő kényszerintézkedés.
    • Ideiglenes megelőző távoltartás (2009. évi LXXII. tv. (Ttv.6.§-9.§). Közigazgatási hatósági eljárásban, rendőrség által alkalmazott, bántalmazást vagy további bántalmazást megelőző intézkedés. A rendőrség a határozatot azonnal, a helyszínen köteles meghozni, előállítás esetén legföljebb 12 óra alatt. A távoltartás időtartama: 72 óra. Célja a családon belüli erőszak, illetve súlyosabb bűncselekmény megelőzése.
    • Ideiglenes megelőző távoltartás bírói felülvizsgálata (2009. évi LXXII. tv. (Ttv.10.§-12.§). Közigazgatási nem peres eljárásban bíró által alkalmazott intézkedés. A rendőrség ideiglenes távoltartó határozatával érintettek 3 napon belül kérhetik a bírói felülvizsgálatot. Tartalma a rendőrségi határozat törvényességének vizsgálata, amelyet a bíró helybenhagy, hatályon kívül helyez, vagy megváltoztat. A bíró 3 munkanapon belül határoz.
    • Megelőző távoltartás (2009. évi LXXII. tv. (Ttv.13.§-17.§). Polgári nem peres eljárásban bíró által alkalmazott, bántalmazást, vagy további bántalmazást megelőző intézkedés. A hivatalból indult eljárást 3 napon belül, a kérelemre indult eljárást 3 munkanapon belül le kell folytatni. A távoltartás időtartama legföljebb 30 nap. Célja a családon belüli erőszak, illetve súlyosabb bűncselekmény megelőzése.
  4. Első körben a rendőrségtől ideiglenes megelőző távoltartást kell kérni (mivel ezt már a büntetőeljárás megkezdése előtt lehet igényelni). Fontos azonban, hogy ezt a típusú távoltartást csak hozzátartozó ellen adnak ki, tehát ha ismeretlenről, exbarátról, exbarátnőről vagy akár élettársról van is szó, ellene nem lehet kérni. A határozat meghozatalát megelőzően a rendőrség köteles vizsgálni a hozzátartozók közötti erőszakra vonatkozó tényeket a célból, hogy megalapozottan lehet-e következtetni a hozzátartozók közötti erőszak elkövetésére, illetve indokolt-e további eljárás, így különösen szabálysértési vagy büntetőeljárás megindítása.
  5. Milyen problémák merül(het)nek fel? Tapasztalatok alapján a hatóságok nem ellenőrzik a távoltartási végzés betartását.
    • A bíróság mindkét felet egyszerre rendeli be, így a bántalmazó/zaklató könnyen kiderítheti tartózkodási helyét.
    • A rendőrség gyakran csak akut esetben dönt a távoltartás elrendelése mellett, vagyis például fenyegetés esetén még nem, holott a megelőző távoltartási végzés épp erre való.
    • A bíróság maximum 30 nappal hosszabbíthatja meg a rendőrség által elrendelt 72 órás ideiglenes távoltartást.
    • A végzés megsértése esetén előzetes letartóztatás vagy rendbírság szabható ki, a bíróság azonban általában az utóbbit alkalmazza, ami nem elég visszatartó erő.

[szerkesztés] Tippek

[szerkesztés] Amire szükséged lehet

  • A rendőrséghez fordulnod.

[szerkesztés] Figyelmeztetések

  • Bár a cikkben már említettük, fontos hangsúlyozni: megelőző távoltartás csak hozzátartozó ellen rendelhető el.

[szerkesztés] Kapcsolódó források, hivatkozások

Az oldal szerzői

Kiscsillag, Noatah