[[Fájl:Sudoku.jpg|right]]A Sudoku (vagy Szúdoku) elnevezés a „Szúdzsi va dokusin ni kagiru” („A számjegyek csak egyszer szerepelhetnek.”) japán kifejezésből ered, bár maga a játék nem Japánból származik. A rejtvényt ugyanis a XX. század végén, egy amerikai magazin számára készítette Howard Garns keresztrejtvénygyártó a svájci matematikus, Leonhard Euler elmélete alapján. „Number Place”, azaz „Számok behelyettesítése” néven jelent meg 1979-ben a Dell Magazines hasábjain. Mára igen népszerűvé vált Európában is. A Sudoku megfejtéséhez elsősorban logikus gondolkodásra van szükség, de van néhány olyan stratégia, amit követhetünk a fejtés során.

## Ha egy sorból, oszlopból vagy 3x3-as mezőből már csak néhány számjegy hiányzik, akkor nézzük meg, hogy melyek ezek, és próbáljuk meg beírni a megfelelő helyre. Nézzük az előző példát. A korábban leírt stratégiával beírtam néhány számjegyet (a képen kékkel jelölve), és így odáig jutottam, hogy az 5. oszlopban mindössze 2 db számjegy, az 1-es és a 3-as hiányzik. Először nézzük, hova tudnánk az 1-est beírni. A két szabad mező a 6., illetve 7. sorban van, ugyanakkor látjuk, hogy a 6. sorban már van egy 1-es (8. oszlop), ezért kizárásos alapon a 7. sorba írhatjuk be, így viszont a 6. sor üres mezőjébe egyértelműen a 3-as szám kerül.[[Fájl:Sudoku2.jpg|center]]## Váltogassuk a stratégiákat: ha az egyik stratégiával nem tudunk több számjegyet beírni, akkor térjünk át a másik stratégiára. Ezen kívül úgy is váltogathatjuk a technikákat, hogy ha az egyik módszerrel beírunk egy számjegyet, akkor azonnal megnézzük, hogy a másik módszerrel ez alapján tudunk-e beírni. A fenti példánál maradva: most, hogy az 5. oszlopba bekerült az 1-es és 3-as számjegy, visszatérünk az 1. stratégiára, és megnézzük, hogy az 1-es számjegy beírása meghatározza-e egyértelműen, hogy hova írhatunk még 1-es számjegyet. Ha az alsó 3 sort nézzük, az nem segít, ugyanis a 8-as és 9-es sorban továbbra sincs 1-es, vagyis itt még nem tudjuk egyértelműen meghatározni az 1-es helyét. Ezért nézzük az oszlopokat! Azt látjuk, hogy a középső 3 oszlop közül már az 5. és 6. oszlopban is van 1-es, így kizárólag a 4. oszlopba kerülhet a következő, méghozzá a felső 3x3-as négyzetbe, ugyanis mind az alsó, mind a középső négyzetben szerepel már az 1-es. A felső négyzetben ugyanakkor 2 üres cella van a 4. oszlopban. Vizsgáljuk meg ezt a két mezőt: 4. oszlop/1. sor, illetve 4. oszlop/2. sor. Azt látjuk, hogy az 1. sorban már szerepel az 1-es számjegy (3. oszlop), ezért kizárásos alapon marad a 4. oszlop/2. sorban található mező.[[Fájl:Sudoku3.jpg|center]]## Koncentráljunk egy mezőre! Nézzünk ki egy olyan mezőt, amelyhez tartozó sorban, oszlopban és 3x3-as négyzetben viszonylag sok számjegy van már beírva! Ez a mi estünkben a 6. oszlop/2. sor lesz. A 3x3-as blokkból mindössze a 3-as és 7-es számjegy hiányzik. Azt látjuk, hogy mindkettő kerülhetne ide, ugyanis sem a 2. sorban, sem a 6. oszlopban nem szerepel még a 3-as és a 7-es. Nézzük kicsit tovább! A 3x3-as blokkban még a 6. oszlop/3. sor cellája üres, ide ugyanúgy a 3-as és 7-es számok egyikét kell beírnunk. Viszont azt látjuk, hogy a 3. sorban már szerepel a 7-es (8. oszlop), ezért ebbe a mezőbe kizárásos alapon a 3-as, míg a 6. oszlop/2. sor cellájába a 7-es számjegyet kell beírnunk.[[Fájl:Sudoku4.jpg|center]]## Ezeket a technikákat alkalmazva és váltogatva eljuthatunk a végső megoldáshoz, ami esetünkben az alábbi:[[Fájl:Sudoku5.jpg|center]]