Csíráztatni

Innen: Hogyankell.hu

A lap korábbi változatát látod, amilyen Andi02 (vitalap | szerkesztései) 2011. június 29., 14:57-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

Hogyan kell csíráztatni?

Csiraztatas-kep.jpg

A csírák rengeteg vitamint, ásványi anyagot és enzimeket tartalmaznak, amelyek rendkívül jó hatással vannak a szervezetünkre. Ezért érdemes belevágni a csíráztatásba, és akár néhány nap múlva már élvezhetjük is a csírák jótékony hatását. Ráadásul, akinek nincs zöldségeskertje, az is mini kertet varázsolhat a konyhájába.

Lépések

  1. Készítsük elő a magokat! Vegyük ki a törött és a repedt szemeket, majd a többit folyóvízben alaposan mossuk át! A mosáshoz használhatjuk a csíráztató készlet lukas darabját, vagy akár egy szűrőt.
  2. Áztassuk be! A mosás után helyezzük a magvakat egy edénybe, majd öntsünk rá annyi langyos vizet, hogy ellepje! Figyeljünk rá, hogy a víz legalább kétszer annyi legyen, mint a mag! A választott magoktól függően eltérhet a szükséges áztatási idő, ezt a csíráztatásra árult magvak csomagolásán jelzik. A gabonaféléket és hüvelyeseket (pl. búza, rozs, zab, illetve csicseriborsó, zöldborsó, lencse, mungóbab) egyébként jellemzően 12 órán át, a kisebb magvakat (pl. retek, lucerna, köles, napraforgó, zsázsa, káposzta) 4-6-8 órán át, míg a nagyobb, vastagabb héjú magvakat 18-24 órán át kell áztatni. Érdemes melegebb, 28-30°C-on tartani a magokat ez idő alatt. Ha erre nincs lehetőség, a szobahőmérséklet is megfelel, de akkor hagyjuk kicsit tovább ázni őket!
  3. Mossuk le ismét a magokat! A megduzzadt magokat ismét alaposan öblítsük át, majd helyezzük a csíráztató készlet lyukas táljába! Az alsó, zárt tálba öntsük vizet, és a lyukas edényt erre helyezzük rá!
  4. A csíráztatás helye: Az első napokban tartsuk a csírákat jól szellőző, sötét helyen, kb. 28-30°C-on! Ha szobahőmérsékleten tartjuk az edényt, kicsit lassabban csíráznak ki a magok.
  5. Öblítsük le naponta kétszer a magokat, majd csepegtessük le alaposan a vizet! Ez azért fontos, hogy ne penészedjenek be a magok.
  6. Menjenek a maghéjak! 2-4 nap után már beindul a csírázás, ilyenkor már eltávolíthatjuk a levált maghéjakat. Egy szűrőn keresztül alaposan mossuk át a csírákat és a maghéjakat dobjuk ki! Vigyázzunk rá, hogy alaposan csöpögtessük le a vizet, mielőtt visszatesszük a magokat a csíráztató edénybe! Ilyenkor már tehetjük világos helyre, de direkt napfény ne érje!
  7. Élvezzük ki a munkánk gyümölcsét! Ha készen állnak a csírák, utoljára ismét alaposan mossuk át, és a maradék maghéjat is távolítsuk el! Fogyaszthatjuk frissen, de műanyag zacskóban vagy üvegben sokáig elállnak a hűtőben is. Ilyenkor még lassan folytatódik a csírázás folyamata, ezért fogyasztás előtt alaposan mossuk meg őket, majd 2 órára helyezzük közvetlen napfényre!
  8. A következő csíráztatás előtt alaposan mossuk el az edényeket!

Tippek

  • Befőttes üvegből is csinálhatunk csíráztató edényt! A nyílására rögzítsünk függönyanyagot, nylonharisnyát vagy gézt (lukacsos anyagot)! Ennél is egyszerűbb, ha a befőttes üveg tetejét lyuggatjuk ki sűrűn. A duzzadt magokat ilyenkor az üvegbe helyezzük, majd utána fedjük le az üveg száját! Az üveget 45 fokos szögben, szájjal lefelé támasszuk meg, így ki tud csöpögni a víz! Az üveg alá helyezzünk egy tálat, amibe a víz belecsöpög!
  • A kerámia szebb, de a műanyag hasznosabb: Bár a kerámia csíráztató edények jellemzően jobban mutatnak, nehezebb a tisztán tartásuk és könnyebben bepenészednek.
  • Csíráztatásra alkalmas magok: Nagyon sokféle magot csíráztathatunk, itt a teljesség igénye nélkül soroltuk fel a magokat. Gabonafélék: búza, rozs, árpa, zab; hüvelyesek: borsó, csicseriborsó, bab, lencse, szója, mungóbab; egyéb: retek, zsázsa, mustár, lucerna.
  • A csíráztatni való magokat megvehetjük bioboltban, fitotékában, nagyobb áruházak bio osztályán, de már kifejezetten biotermékekre specializált webshopokban (a kapcsolódó webcímeknél található néhány példa) is megrendelhetjük.
  • A csíráztatás alatt a magok az eredeti térfogatuk akár ötszörösére is megnőnek, ezért a csíráztató edényt ne tegyük tele! A magokat egy rétegben helyezzük bele, majd simítsuk el őket!
  • Ha a csíráztatás helye nagyon száraz és meleg, a napi két öblítést érdemes sűríteni és hosszabbra nyújtani.
  • Egyszerre több fajtát is csíráztathatunk egy edényben, érdemes kísérletezni!
  • Sötét helyen a csírák világos színűek és B2 vitaminban gazdagok, míg világos helyen zöldek és C vitaminban gazdagok lesznek.
  • Az egyes csírák különböző idő után lesznek ideálisak, de hogy mikor fogyasztjuk el, az teljesen az egyedi ízlés kérdése. A lucerna jellemzően hatnaposan a legjobb, a napraforgó, a köles és a retek 4-5 naposan, a mungóbab és a búza 2-3 naposan, a lencse pedig 2 naposan.
  • A csírákat fogyaszthatjuk magában, szendvicsben, salátában vagy éppen joghurtba keverve. Levesekbe, főzelékekbe is főzhetjük, vagy egyszerűen rászórhatjuk a köretre, ledarálva pedig akár lisztkeverékbe is tehetjük. A felhasználás leginkább a fantáziánkra van bízva.

Figyelmeztetések

  • Figyeljünk rá, hogy a magvak vegyszermentesek és frissek legyenek! Az élénk színű magvak arra utalhatnak, hogy vegyszerrel kezelték őket.
  • A megpenészedett, kellemetlen szagú csírákat ne együk meg!
  • A hüvelyes csírákat (csicseriborsó, mungóbab, zöldborsó, lencse stb.) csak hőkezelés után, 10-15 perc főzés vagy sütés után fogyasszuk! Nyersen egyáltalán nem vagy nehezen emészthető fehérjéket tartalmaznak.

Amire szükséged lehet

  • Csíráztatni való magvak
  • Víz
  • Levegő
  • Utolsó napokban fény
  • Csíráztató edény vagy ennek helyettesítésére egy befőttes üveg és gézlap

Kapcsolódó videók

A csíráztatás folyamata és egészségre gyakorolt hatása

Felhasznált források, kapcsolódó webcímek

Az oldal szerzői

Andi02, Hogyankell