Megszüntetni a fénytörési rendellenességeket

Innen: Hogyankell.hu

A lap korábbi változatát látod, amilyen Hogyankell (vitalap | szerkesztései) 2011. október 13., 08:48-kor történt szerkesztése után volt.
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)

[szerkesztés] Hogyan kell megszüntetni a fénytörési rendellenességeket (rövidlátás, távollátás, belső szemtengelyferdülés)?

Szem3.jpg

Bár a szemüveg és a kontaktlencse megoldást kínál a fénytörési rendellenességekre, használatuk sokszor kellemetlenséggel, lemondással jár. A ma már akár teljesen fájdalommentes lézeres beavatkozások segítségével azonban megszüntethetőek ezek a látásproblémák. De minek is kell utánanéznünk, mielőtt eldobnánk a szemüvegünket?

[szerkesztés] Lépések

  1. Ismerjük meg az alapokat! A legegyszerűbben az internetről tájékozódhatunk a lézeres szemkezeléseket illetően. Néhány alapvető információt mindenesetre itt is olvashatunk: Lézeres látásjavítással korrigálható a rövidlátás, a távollátás, valamint a belső szemtengelyferdülés (asztigmia). (Nem szünteti meg azonban az öregszeműséget.) A kezelési tartomány: távollátó szemnél: +6D-ig, rövidlátó szemnél: -12D-ig, asztigmia esetén: -6 és +6D között. A lézeres beavatkozásokat alapjában két csoportba sorolhatjuk:
    1. Felszíni kezelések: a beavatkozás a szaruhártya felszínén történik.
      1. PRK: három évtizede került kifejlesztésre. Az eljárás során a szaruhártya felső hámréteget egy kézi műszerrel mechanikusan eltávolítják. Majd a számítógépes program által vezérelt lézer a szükséges szövetmennyiséget eltávolítja a szaruhártya felszínéről.
      2. LASEK: ez esetben a legkülső hámréteget nem távolítják el, csupán alkohollal fellazítják és felhajtják. Ezt követően a PRK-hoz hasonlóan történik a korrekció, majd a hámot óvatosan visszafektetik.
      3. Epi-LASIK: a 2008-ban bevezetett eljárás esetében egy rendkívül precíz műszerrel, az úgynevezett epi-szeparátorral a szaruhártya hámrétegét tompán leválasztják, majd felhajtják. Majd a szükséges szövetmennyiség lézeres eltávolítását követően a hámréteget visszafektetik a szaruhártyára, melynek felszínét a gyorsabb gyógyulás érdekében néhány napra terápiás kontaktlencsével védik.
    2. Lebenyes kezelések: a védőlebeny készítésével járó eljárások során egy speciális eszközzel, mikrokreatómmal (LASIK, Zyoptix) vagy lézerrel (IntraLASIK) lebenyt képeznek a szaruhártya felszínén, amit felhajtanak, s a szabaddá váló felületen lézer segítségével eltávolítják a felesleges szövetmennyiséget. Az eljárás fájdalommentes, s a gyógyulási idő rövid.
  2. Tájékozódjunk hiteles forrásokból! Ha már egy kicsit utánanéztünk az interneten a lézeres látásjavításnak, tapasztalhatjuk, hogy gyakran igen eltérő véleményeket találunk egyazon témában, vagy éppen valaki vélhetően elfogult, ne adj isten rosszul tájékozott, torz információit mégis világgá kürtöli. A tapasztalatok azt mutatják, hogy néha még azok sincsenek pontos információk birtokában, akik már átestek lézeres látásjavításon. Amikor már nagyjából látjuk, hogy miket is szeretnénk mélyebben megismerni, keressünk fel például elismert, nemzetközi szemészeti oldalakat.
  3. Tájékozódjunk, hogy milyen intézetek foglalkoznak lézeres látásjavítással!
  4. Kérjük be (ahol elérhető) a lézeres látásjavítással foglalkozó intézetek tájékoztató anyagát!
  5. Írjuk össze kérdéseinket!
  6. Beszéljünk olyanokkal, akiken korábban már elvégezték a látáskorrekciós beavatkozást!
  7. Az eddigi tapasztalatok birtokában keressük fel a számunkra legmegfelelőbbnek tűnő intézete(ke)t, ahol már közvetlenül szakembernek tehetjük fel a kérdéseinket! Ne féljünk kérdezni, s ne feledjük, hogy az orvos sok homályos dolgot tisztázhat, felhívhatja a figyelmünket egyéb megfontolandó kérdésekre, eloszlathatja a tévhiteket!
  8. Végeztessük el lézeres látásjavításhoz szükséges vizsgálatokat! Ez alapján megtudhatjuk, hogy valóban alkalmasak vagyunk-e látáskorrekciós beavatkozásra, s ha igen, melyik típusra, valamint hogy milyen eredményre számíthatunk.
  9. Beszéljük meg a hozzánk közelállókkal a tapasztalatainkat!
  10. Döntsük el, hogy valóban szeretnénk-e a kezelést!
  11. Döntsünk a beavatkozást végző intézetről! Ne felejtsük el figyelembe venni:
    1. Elérhető-e náluk az igényeimnek, lehetőségeimnek és persze a szememnek leginkább megfelelő kezelés?
    2. Kínálnak-e valamilyen garanciát?
    3. Mennyibe kerül a beavatkozás és mit is tartalmaz az ár, milyen járulékos költségek lehetnek?
    4. Kínál-e az intézet valamilyen engedményt, van-e esetleg akciójuk?
  12. Végeztessük el a kezelést!
  13. Ügyeljünk az utókezelésre, járjunk el a kontrollvizsgálatokra!
  14. Dobjuk el a szemüvegünket, kontaktlencsénket!

[szerkesztés] Tippek

  • A tájékoztató katalógusokhoz gyakran jár ingyenes, a látásjavító kezeléshez szükséges vizsgálati kártya.

[szerkesztés] Amire szükséged lehet

  • pénz
  • idő
  • türelem
  • komoly elhatározás

[szerkesztés] Figyelmeztetések

  • Több százezer páciens adatait értékelő tanulmány és az elmúlt 25 év tapasztalata bizonyítja, hogy a lézeres látásjavítás megfelelő szaktudás és technikai feltételek mellett biztonságos és eredményes. Mégis - mint minden orvosi beavatkozásnak - megvannak a maga (nagyon ritkán előforduló) kockázatai.
    • Regresszió: a lézeres látásjavítás során elért hatás a kezelést követő hónapokban fokozatosan romlik. Ilyen esetben általában lehetőség van (ingyenes) ismételt beavatkozásra.
    • Fertőzés és elhúzódó gyógyulási folyamat: a szaruhártya fertőzésének veszélye kevesebb, mint 1:1000-hez. Általában csupán némi diszkomfortérzetről, s lassabb gyógyulásról van szó. A fertőzések elkerülése érdekében szokták a gyógyulás idejére antibiotikus szemcseppel ellátni a gyógyuló pácienst.
    • Alulkorrekció/túlkorrekció: Hiába végeznek a lézeres eljárásra szakosodott intézetek széles körű vizsgálatokat a kezelés előtt, százszázalékosan még így sem tudják megjósolni, hogy miként reagál majd a szem a beavatkozásra. Ezért előfordulhat, hogy a kezelést követően továbbra is szükségünk lesz látáskorrekciós eszköz használatára, még ha kisebb dioptriával is. (Vannak olyan intézetek, melyek a vizsgálat után tervezett eredményre garanciát vállalnak.)
    • „Haze" kialakulása: a gyógyulás során a szaruhártya állományában felszínesen ún. „haze” alakulhat ki, ami a látást kellemetlenül befolyásolja, olyan mintha párás ablakon néznék keresztül, vagy mintha állandón füstös, ködös lenne a levegő körülöttünk. Mivel ennek kialakulásában a gyógyulás folyamán a szemet ért ultraibolya sugaraknak is szerepük van, ezért a betegeket megelőzésképpen eltiltják a naptól, UV-szűrős napszemüveg viselését ajánlják, s olyan szemcseppet írnak fel, ami ennek a folyamatnak gátja lehet.
    • Káprázás: gyenge fényviszonyok között káprázás alakulhat ki, mely néhány páciensnél az éjszakai vezetést zavarhatja.
    • Torz lebeny: a szaruhártyaszöveg szabálytalan gyógyulása csökkentheti a legjobb korrigált látást.
    • Szárazszem szindróma: a kezelés következményeként a szem nem képes elegendő könnyet termelni. Ez a probléma lehet átmeneti és tartós is. Általában intenzív szemcseppes kezeléssel megszűntethető.
  • A kezelés típusát elsősorban az határozza meg, hogy a vizsgálatok alapján milyen beavatkozásra alkalmas a szemünk. Ha ezek alapján több kezelés is szóba jöhet, akkor dönthetnek olyan kérdések, mint például hogy milyen a páciens fájdalomtűrő képessége, milyen hamar akar ismét munkába állni, vagy éppen melyik kezelést engedheti meg a pénztárcája.
  • Kizáró tényezők lehetnek:
    • túl magas dioptriaérték,
    • szembetegségek,
    • egyes betegségek (pl. cukorbetegség) vagy pacemaker használata
    • 18 év alatti életkor

[szerkesztés] Kapcsolódó források, hivatkozások

Az oldal szerzői

Bianka, Hogyankell